2014. december 25., csütörtök

Rejtegetnivalók karácsonyra

Rejtegetnivalók karácsonyra


Fandom: Avengers, Winter Soldier
Páros: Frostwinter
Az első karácsonyom hosszú évek óta, amikor nem akarok felkoncolni senkit (még magamat se)! Úgyhogy ennek örömére, írtam egy ilyen kis ártatlan és totálisan értelmetlen cukormasszában fuldokló fluffot, hogy karácsonyozik Loki meg Bucky (mielőtt a következő részben legyilkolják kéz a kézben az egész SHIELD-et. vagy nem.)
Warning: OOC, mert fluffot IC nem. tudok. írni. Vagy de.
Az alaptörténetet itt találjátok: Rejtegetnivalók



Karácsony van, legalábbis valami olyasmi - nem épp huszonnegyedike, de már közelítenek felé. Elvileg azért gyűltek össze, hogy megszervezzék a karácsonyi partit, természetesen Tonynál, de ennek aktív megvétózója Loki és Bucky alapvető léte is, mivel csak két ember tud róluk.
- Sz'tem tartsuk Stevenél. Én megrendezem a bulit nálam, mindenki tök boldog lesz, elterelem a figyelmet arról, hogy Steve nincs ott, úgyhogy ti karácsonyozhattok nyugodtan hármasban - veti fel az ötletet a milliomos, a forraltborát kortyolgatva, némi rummal megspékelve. Loki felhorkant és legszívesebben kígyókká változtatná a férfi italát, csak úgy szórakozásból, de ellenáll az erős késztetésnek.
- Micsoda önfeláldozás! - tapsol gúnyosan. - Én még mindig nem értem, mire való ez a karácsony. Miért ragaszkodtok hozzá ennyire, ti emberek? Nevetséges és hasztalan ünnep. Semmit sem csináltok, csak disznók módjára tömitek magatokat, miközben elköltitek minden pénzetek és úgy tesztek, mintha szeretnétek a másikat - ráncolja össze a homlokát erős gondolkodás közben, de még mindig nem érti, miért kell ekkora feneket keríteni valaminek, ami ilyen jelentéktelen.
- Barátom, összefoglaltad a karácsony lényegét. Csin-csin - emeli poharát Tony és egy húzásra ki is issza belőle a maradék bort. Bucky szótlanul ücsörög a kanapén Loki mellett, a lehető legközelebb ülve hozzá, a kezében egy bögre forrócsoki, tetején úszkál két darab mályvacukor.
- Szerintem ne tartsuk meg ezt a semmirevaló, ostoba ünnepet - veti fel az ötletet az asgardi, mire a belépő Steve kezéből majdnem kiesik a kezében lévő forrócsoki.
- Mi az, hogy ne tartsunk karácsonyt? Amíg az én házamban laksz... vagyis lakik a legjobb barátom, aki közben a te... szóval az én házamban lesz karácsony! - erősködik a kapitány, de csak egy lesajnáló pillantást kap a vendégtől, aki annyira nem is vendég, mint inkább lakótárs.
- Hát ezt kellően bebizonyítottad, mikor hajnalban berontottál egy hatalmas fával. Azt hittem, rájött a SHIELD, hogy itt vagyunk - morran rá Loki és kortyol egyet a saját (szigorúan nem forralt) borából. - Egyébként az a pulóver még mindig ízléstelen - teszi hozzá, a rénszarvasos pulcsira utalva, ami napok óta Steven virít, szigorúan minden este kimosva. Már minden módon megpróbálta elpusztítani, kávét öntött rá, bort öntött rá, de a pulóver másnap valahogy mindig visszakerült a férfira, akárhogy próbálkoztak. Bucky csak titokban nevetett a megfeszített próbálkozásain.
- Nem lesz karácsony. Vagy én Asgardban maradok, amíg ez az őrültek háza el nem múlik - dönt Loki, győztesen hátradőlve a fotelben.
- De én akarok karácsonyt - szólal meg csendesen a bérgyilkos mellette és óvatosan kihalássza a jó kezével az egyik mályvacukrot. Látványosan sokáig szenved vele, miközben mindenki rámered. Loki majdnem kiköpi az épp kortyolt borát.
- Lesz karácsony - dönt a fekete hajú azonnal.
- De az előbb még azt mondtad... - veti ellen értetlenül Steve, míg a milliomos csak röhög és feláll egy újabb körért.
- Nézzenek oda, Loki Laufeyson feladja az elveit egy emberért! Törté... - A következő pillanatban fémkar szorítja a falhoz és hörögve kap levegőért. Loki kényelmesen elnyúlva a kanapén, győzedelmesen rávigyorog. - Nem... mondtam... semmit - szuszogja nehézkesen, mire Bucky jószívűen elengedi. De csak mert karácsony van. Visszacsoszog a mamuszában a kanapéhoz, hogy visszatelepedjen a még mindig önelégült vigyorú párja mellé, majd kikanalaz még egy mályvát a kakaóból és békésen nyammogni kezdi. Loki megenyhülten nyom a fejébe egy mikulás sapkát, az ajkaira pedig egy édes csókot.

~.~.~.~.~

Két nap múlva, mikor is esedékes a szenteste, Loki már szintén egy Stevéhez hasonlóan undorító karácsonyi pulóverben ücsörög ugyanazon a kanapén, amin ülve két napja még határozottan tiltakozott az ünnep ellen és amin később Bucky igen hatásosan meggyőzte, miért is olyan jó ünnep ez a karácsony. Azt viszont már Bucky sem tudta elérni, hogy ő is az agancsban és az annál is nevetségesebb, piros orrban parádézzon a két katonával együtt, inkább csak a tőle telhető minden lesajnálással (és valahol mélyen boldogsággal) nézi, ahogy azok ketten egymás vállán egyensúlyozva próbálják feltenni a fa tetejére a maradék díszt. Végül már csak a világítás hiányzik, de az is hamar felkerül az igencsak díszes (és meg kell jegyezni, cserepes) fenyőfára, mire Bucky boldogan dől bele az istenség ölébe
- Kész! - jelenti ki elégedetten és határozottan fáradtan. Steve büszkén kihúzza magát, végignézve művükön, majd megnyomja az égő kapcsolóját és... nem történik semmi. Értetlenül vakarja meg a fejét, társával egyetemben, az ilyen dolgokban még mindig nem túl jártas.
- Ne nézzetek rám, asgardi vagyok, szerintetek többet tudok az ilyen szerkezetekről azoknál, akik itt élnek? - emeli fel a kezeit elutasítóan Loki, de nem tudva ellenállni a bérgyilkos kiskutyaszemeinek, egy intésére szentjánosbogarakként zöld fénypontok gyúlnak a fán. - Ennyit tehetek. Nem, ennyit akarok tenni - javítja ki magát, arra utalva, hogy még mindig semmi kedve az egész ünnepi cécóhoz. Buckyt ez a legkevésbé sem érdekli, mikor szembevergődi magát vele és boldog kiskutyaként, szinte ráugorva tapad az ajkaira. Akkor már Lokit sem igazán érdeklik az ünnepek iránti fenntartásai.
- Lehetne, hogy ezt inkább Buck szobájában? - szól közbe Steve egy kis fanyar felhanggal, mire barátja nagy nehezen elhúzódik az istentől és egy szempillantás múlva már a szobában sincs. A két férfi, aki a nappaliban maradt, értetlenül egymásra néz, de végül csak vállat vonva várják, ebből mi lesz. Végül Bucky feltűnik két alaposan becsomagolt valamivel a kezében és a fa alá egyengeti őket, majd egyszerűen csak megáll a fal mellett és vár. Néha még mindig úgy csinál, mint akit kikapcsoltak, mikor vár valamire, de Loki már nem különösebben ütközik meg ezen, egyszerűen elsétál mellette és megböki egy kicsit az orrán díszelgő, piros plusz-orrot, hogy térjen magához. Steve is odakíváncsiskodik a fához, majd felemel egy nagyon doboznak kinéző ajándékot, aminek a cetlijén az ő neve díszeleg, a barátja szögletes betűivel és lelkesen bontani is kezdi. Loki is kinyitja az ő csomagját, amiből először egy fehér bojt, majd egy teljes mikulássapka bukkan elő, rémületes és hányingerkeltő valójában. Ráadásul Bucky könyörgő tekintetével, hogy vegye fel.
- Ha ezt bárkinek, valaha eláruljátok, végetek. Olyan kíméletlen halált fogtok halni, hogy visszasírjátok életetek minden szenvedését - morogja, majd felteszi.

2 megjegyzés:

  1. Lokii, látni akarom abban a cuccban! :D kár, h csak msot sikerült rábukkannom a ficcre, mert karácsony táján hatásosabb lett volna, de nálam még áll a fa (itt a szobámban, tőlem 3 méterre, bezony), úgyhogy nálam még karácsony van :D aranyos volt nagyon :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk is áll a fa otthon, a Starlord standee meg az albérletben büszkélkedik feldíszítve, de szerintem nem is fogjuk leszedni soha XD És juhúúú, tiéd az év első kommentje!:3 Köszönöm szépen, nagyon szerettem írni is ezt a ficet <3

      Törlés